Kaname az irodájában van, az íróasztala mögött helyezkedik el. Egy boros pohár foglal helyet az asztalon, a sakktábla mellett. A pohár vízzel van töltve. A tisztavérű lép egyet az egyik gyaloggal, majd a vízbe egy vértabletátt dob.
- Mint ahogy ez a kis kapszula.. úgy fogsz te is lesüllyedni alulra, Kiryu-kun. - mondja Kaname a süllyedő kapszulát nézve.
Eközben Zero a szobájában piheni ki, a tegnap történteket.
Kopogás hallattszik az iroda ajtaján.
-Kaname....-Senpai....bejöhetek?
-Csak tessék- mondja halkan Kaname , miközben szája elé emeli a poharat.
Yuuki lép be kicsit félénken.Becsukja maga mögött halkan a hatalmas ajtót.
-Kaname-Senpai...beszélhetnénk?-Kérdi halkan
-Te is tudod, Yuuki, hogy rád mindig van időm. - mondja a tisztavérű, mintha mi sem történt volna.
Sóhajt majd előrelépdel a fiú asztalához és leül az egyik fotelba.
-Nem nagyon akarom kerülgetni a forró kását...-kezdi halkan- Miért bántottad Zero-kunt?...Mit ártott Ő neked?
-Yuuki.. -sóhajtja Kaname. - Ugye tisztában vagy vele, hogy rajta nem tudsez segíteni? Hiába hagyod, hogy belőled    táplálkozzon     nem segítessz rajta, ez nem oldd meg semmit.Rajta nem tudsz segíteni..  -hangzanak el szájából a szavak.
-De...de igenis tudok rajta segíteni...csak meg kell találni a gyógymódot...addig meg...addig meg így is segítek neki....valamennyire..
Kaname nagyot sóhajt, majd feláll és a lányhoz lép.
-És úgy gondolod.. ezzel segítessz neki, Yuuki?
Ahogy Kaname közelebb lépett a Yuukihoz, a lány arca megenyhült.  A tisztavérű jól tudta, hogy képes kontrollálni az emberek elméjét egy bizonyos határon belül.
-Senpaih...-szól hozzá elhaló hangon...nem tudja befejezni a mondandi valóját.
- Semmi baj Yuuki.. nem hagyom, hogy az az E-szintű kihasználjon.
Eközben Zero felkelt, elkezdett felöltözni. A lelke azt súgta, valami nincs rendben.
Yuuki csillogó,kérlelő mély barna szemeivel néz fel a tisztavérűre majd megfogja a kezét-
-Köszönöm...Kaname-Samah....
-Az én Yuukimat senki ne mocskolja be- felhúzzaa  lányt magához.
Csendesen mosolyog és átöleli a vámpírt- Szeretlek..Kaname...
A tisztavárű elégedetten mosolyog.- Tudom, Yuuki.- a lány nyakához hajol.
Zero az éjszakaisok részlegére megy. Szíve gyanakvással fájdalommal van tele.
-Hol vagy, Yuuki.. - suttigja elcsukló hangon.
Yuuki Kaname tincseibe túr.Lehunyja a szemét lassan majd kicsit hátrahajtja a fejét,hogy a fiú hozzáférjen.Szíve szinte a torkában dobog-
A tisztavérű hófehér szemfogaival, egy apró sebet ejt a lány nyakán, a sebből kicsöppenő vért lenyalja, majd a lányra néz.
Zero megérzi a vér szagot.
-Yuuki..Yuuki! - rohanni kezd a tisztavérű irodája felé, arca a dühtől ég.
Ahogy Kaname megnyalja a nyakát kicsit megremeg és elpirul-
-Ne félj Yuuki.. én nem a véredre szomjazom. - mondja Kaname, majd a lány arához hajol, ajkaik miliméterekre vannak egymástól.
Ekkor hirtelen Zero ront be a tisztavérű irodájába, fegyverét rászegezve.
-Engedd el Kuran !- szabad kezét ökölbe szorítja, támadásra készen.
A tisztavérű felkapja a fejét, és a fiúra néz.
- Kiryu-kun. Mért tenném.. én Yuukinak alegjobbat akarom. És az nem    melletted    van.
Zero alsó ajkába harap, hezitál pár pillanatig majd a tisztavérűnek ront.
-Neked fogalmad sincs semmiről! Nem tudsz te semmit! Csak a hatásod alatt van, csak egy bábként hazsnálod!-ordítja.
Kaname ellép a lány mellől. Amikor Zero elég közel került hozzá, megfogja a nyakát és a falhoz nyomja. Karmait erősen a fiú nyakába mélyeszti.
-Lásd be Kiryu-kun...egy tisztavérű ellen semmi esélyed.-mondja Kaname irónikusan Zero szemeibe nézve.   
Az ezüsthajú nyakából az ingjére kezd folyni a vér. Kaname nem enged a szorításból. Zero levegő után kapkod.
-Nem..adom..fel..
Mivel Kaname jócskán távol került tőle lassan észhez tér.Próbál emlékezni hoby mi volt az előző pár percben de sikertelenül.Aztán mikor meglátja a két fiút lefagy- Már megint....megint miattam...nem lehet...nem!-gondolja majd elkiáltja magát- Zero!
Amint Zero meghallja, a lány szájából a nevét, Yuukira néz. párszor még megpróbál nagy levegőket venni, majd körmeit végighúzza a tisztavérű arcán. Kaname ettől egy pillanatra enged a szorításból, ami Zeronak éppn elég arra, hogy kiszabaduljon az erős karmok közül. Az ezüsthajú a tisztavérűre szegezi Bloody-Roset.
-Véged van.. -mondja halkan, de szavaiban érezhető a mérhetetlen düh.
A lány szemei elkerekednek.Tudja h Zero képes meghúzni a ravaszt.-Zero...ne bántsd...-mondja kicsit remegő hangon.-Nem akarom,hogy mégnagyobb bajba kerülj....-egy lépést előre lép
Kaname rezzenéstelen arccal áll a fiú elött. Halványan elmosolyodik. - Semmi baj Yuuki.. úgy sem fogja megtenni.-mondja irónikusan.
-Ne vegyél mérget rá, Kuran ! - ujját a ravaszra teszi.
Kezeit összekulcsolja,és összeszorítja majd erőt vesz magán odaszalad és Zero fegyvert tartó kezére teszi az egyik kezét-Kérlek...-suttogja az ezüsthajúra nézve
Kaname a hajába túr. -Most mutasd meg, miylen fából faragtak.. Kiryu-kun.
Zero a tisztavérűre néz, majd Yuukira. Pár pillanatig még Kanaméra tartja fegyverét, majd leengedi.
-Köszönöm....-mosolyog a fiúra majd kicsit hozzábújik
-Még nincs vége.. Kuran. -mondja Zero Kanamére nézve, majd megfogja a lány csúklóját és nagy léptekkel kimegy, húzva maga után Yuukit.
Kimennek és amint becsukódik mögöttük az ajtó Yuuki kitépi csuklóját a fiú kezéből majd nagyon szorosan átöleli Zerot-
-Sajnálom, Yuuki.. -mondja Zero, miközben a földet nézi.
-Nem neked kéne sajnálnod...megint meggondolatlan voltam...-mondja halkan,közben arcát az ezüsthajú mellkasához dörgöli
-Ha még egyszer... egy ujjal ishozzád ér.. én..én.. - mondja a fiú, elharapva amondtat végét.
Kicsit enged a szorításon ,felnéz, lábujjhegyre áll és nyom egy hosszabb, lágy csókot a fiú ajkaira.
Az ezüsthajú kirántja a kezeit a lány kezei alól és átöleli.
A lányka elpirul enyhén majd elhajol tőle.- Mostantól elkerülöm őt....jó?úgyis...csak...veled akarok lenni..-mosolyog kedvesen a fiúra-
Zero halványan elmosolyodik. -Menjünk innen..
-Rendben...menjünk vacsorázni.Éhes vagyok...-megfogja Zero kezét és elindulnak szépen
Yuuki ruháját teljesen átítatta Zero vére.
-Bár..előtte inkább átkötözlek megint..jó?-sóhajt
-Úgy hiszem, most többre lesz szükséged.. - mondja a fiú.
-Nem baj...megoldom...-mosolyog és elsétálnak a nővérszobába.Zero leül ugyan oda mint multkor,Yuuki pedig előkeresi a fertőtleítőt és a kötszereket.Odaviszi és leteszi az asztalra- Vetkőzz...-mosolyog a fiúra édesen
Zero ledobja a kabátját, a mellényét, majd a nyakkendőjét, végül az inget.
Mivel a multkori kötés még a fiún van nekiáll azt is letekergetni,majd félreteszi és bekeni fertőtlenítővel a kezében levő vattát-Ha így haladsz ..múmia leszel Zero-kun...-kuncog
-Ceh.. Valamiért.. most nem vagyok vicces kedvemben. - nyakára teszi az egyik kezét, és végigsimít Kaname karmainak nyomain.
-Jó jó....-sóhajt majd letörölgeti a fiú sebeit.Lassan és gyengéden-
-Mondd csak...Zero...-kezdi halkan.- Nem...szeretnél inni a véremből?-kicsit elpirul.-Nagyon régen nem volt már rá példa...kezdek aggódni miattad
A fiú elfordítja a fejét.
-Kérlek szépen....ha így folytatod teljesen elgyengülsz...-néz rá aggódvaÉs talán a sebeid is begyógyulgatnának
-Yuuki.. ha nem muszály én nem akarok..  nem fogok mindig akkor inni belőled, amikor jól esik.. csak amikár már nagyon szükséges- sóhajtja Zero.
-Demár több mint egy hete nem ittál Zero...én..nem akarom,hogy bajod essen..-könnyes lesza  szeme
-Yuuki.. -feláll, majd közelebb lép a lányhoz. - Majd , ha már elengedhetetlen lesz..szólni fogok.. -rádönti a fejét, a lány vállára, majd meglátja az aprócska sebet Yuuki nyakánt. Azonnal felkapja a fejét.
- Nem..nem.. nem.. Kuran! - kezei ökölbe szorulnak.
-Jóh...rendben...-mondja végül beleeggyezve majd mikor a fiú meglátja a nyakán a kis sebet és felemeli a fejét a válláról,kezével letakarja-
-Ő tette?! - mordul lá a lányra.
Yuuki csak félénken bólint.-
-Kötözd be..  -sóhajtja Zero.
-Előbb téged kötözlek át...jó?...-kezébe fogja a kötszert és lassan körbetekeri a fiún majd rögzíti.-
-Yuuki.. komolyan mondom.. - ahogy a lány vállára fektette a fejét egy pillanatra, megérezte vérének vonzó illatát.
-Még jó...hogy mostantól kerülni fogom Senpait...-mosolyog és igazgatja a fiú kötését a hátán- a nővér kiakad,hogy ennyi fáslit használunk el
-Felesleges ez a sok kötszer..  - húzza el a száját Zero.
-Nem felesleges...ne kritizálj jó?-morogja duzzogva majd átöleli finoman-Nem megyünk enni...?-kérdi kedvesen de nem ereszti...egyre inkáb bújik hozzá
-Rendben.. -megkorran a hasa             Sakuka         üzenete:
-De édes...-suttogja yuuki kuncogva majd elengedi- Öltözz fel..addig én ezt beragasztom...-mosolyog és keres egy ragtapaszt a nyakára
Mindjárt jövök.. - Zero kimegy a nővérszobából, a szobájába. Előkap egy pólót, felvezsi majd visszamegy.
Yuuki elkezd pakolászni és véletlenül leejt egy kötszert.-Ajh...-legugol és elkezdi keresgélni-Megvaagy!...-A guriga után nyúl és 4kézláb támaszkodik.-Nem érem el..nyuu...-nyávog és megpróbál mélyebbre menni...csak h épp kivillan a bugyikája x3-
Zero belép az ajtón , majd meglátja Yuukit. Csöppet elpirul.
-Khm...
-Zero?..-kapja fel a fejét de be is vágja az asztalba- Jáucs....(XD)
-Te meg mi a fenét csinálsz ott..? - néri furcsállva Yuukit.
-Leesett egy kötszer és az után másztam...-felkel és megigazgatja magát
-Öhm..értem.
-Nah de menjünk enni..éhes vagyok..><-mondja és elkapja zero kezét majd elindulnak
Zero kézségesen követi a lányt.
-Mit akarsz enni?-mosolyog édesen- Hideget vagy főzzünk valamit?^^
-Nekem mindegy..  -mondja Zero unottan.
-Zerooo..ne legyél már ilyen morcos.-morogja és elmennek a konyhába.
-Nem vagyok.. morcos- mondja Zero, közben szüntelen a Yuuki nyakán lévő harapásnyomokra gondol.
-Odahajol a hűttőhöz-Lássuk csak...mmh van tegnapról sushi...az jó lesz?
-J-jó... - lép közelebb Zero Yuukihoz, majd amitn meglátja a lány nyakát, rögtön a sajátjához kap.
-Hát akkor..-kiveszi a tányért és megfordul- z-zero?...
A fiú kezdi elveszteni az önkontrollját. Yuukit a hűtőhöz nyomja, szemei piroslani kezdenek.
Leejti a tányért de nem ilyed meg.Átöleli Zerot- Látodh...mondtam..-mosolyog
Zero kezeit a lány hátsójára teszi. -Nem..nem.. -próbál ellenkezni önmagának , de hiába. Yuuki nyakához hajol és beleharap.
Elvörösödik -Zeroh...-sóhajtja. és szorosan öleli
A fiú amint magához tér egy pillanatra ellép a lánytól.
-Sajnálom.. -törli meg aszája szélét
-Ne sajnáld....nem kell...-mosolyog és két pici keze közé fogja zero arcát- amikor csak kell akkor én itt vagyok neked..^^
Zero levendulaszínű szemeivel Yuuki vörösesbarna szemeibe néz. -Köszönöm, Yuuki